CÉGALAPÍTÁS Telefon: 30 466 5573info@konyvelesnet.hu

A CÉGALAPÍTÁS GYAKORI KÉRDÉSEI Kérdések:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Válaszok:

A cégnév

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni.

A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően, rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.

A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

A cég elnevezésében nem szerepelhet
a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

A cégnévben szerepelhet viszont a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve, azonban itt is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy különböznie kell más cégek neveitől, továbbá, hogy nem lehet megtévesztő.

Amennyiben non profit gazdasági társaságról van szó, úgy a cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.

A cégnévben az "állami" vagy "nemzeti" kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbíróság egyébként eljárása során vizsgálja a cégnév ezen rendelkezésnek való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
Nem kell beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, ha a bejegyzés alapjául szolgáló kérelemből és az okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bejegyezni kívánt cégnév a cég természetes személy tagjának nevére való utalást tartalmaz.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hogyan válasszak cégnevet?

A vezérszó cég azonosítását, más cégtől való megkülönböztetését szolgálja. Ezért a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell. Ez a gyakorlatban legalább 5 karakter eltérést jelent minden más, már bejegyzett cég nevétől. Mivel a bejegyzési kérelem elutasítására adhat okot, ha ez a feltétel nem teljesül, mindenképpen érdemes a választott cégnevet leellenőrizni, amit ügyfeleinknek elvégzünk, de személyesen is megteheti a Céginformációs Szolgálat oldalán (www.e-cegjegyzek.hu).

Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ha biztos akar lenni benne, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásáig senki sem előzi meg azonos vagy hasonló névvel, úgynevezett névfoglalással élhet. Ez azt jelenti, hogy a cégbíróság - jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, 15 000,-Ft illeték megfizetése ellenében - a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e. Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le.
Amennyiben a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit jelent, és hogy néz ki a gyakorlatban a rövidített cégnév?

A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. Így például ha a cég teljes neve Noname Számítástechnikai Kereskedelmi Kft., akkor a rövidített cégnév: Noname Kft.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Milyen fontos körülményre figyeljünk a cég székhelyének meghatározása során?

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

Cég székhelye olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségéről nyilatkozni köteles.

Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a megszüntetési eljárást megindítja és a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit jelent a telephely?

A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit jelent a fióktelep?

A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit értünk a székhelyhasználati jogcím alatt?

Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.

Amennyiben a cég nem tulajdonosa a székhelyül szolgáló ingatlannak, úgy egyéb jogcímen kell használati joggal rendelkeznie. Ez bármilyen jogcím lehet, amely magában foglalja az ingatlan székhelyként történő használatának jogát: akár bérleti jog, haszonbérlet, ingyenes használat joga stb.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sor kerülhet-e a cég bejegyzésére, ha nem rendelkezünk a cég székhelye és annak használati jogára vonatkozó dokumentummal?

Nem, a használat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot mindenképp csatolni kell.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mik lehetnek ezek a dokumentumok?

Apportált ingatlan esetén az ingatlan tulajdoni lapja, egyéb jogcímek igazolása teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződés (pl. bérleti szerződés) vagy az ingatlan felett rendelkezési joggal rendelkező személynek a használat engedését bizonyító nyilatkozata.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kötelező tulajdoni lappal igazolni a jogosultságot?

Apportált ingatlan esetén igen.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az egyszerűsített cégeljárás és az elektronikus cégeljárás nem ugyanaz?

Nem. Az elektronikus cégeljárás az okiratok elektronikus formában történő benyújtását jelenti. Az egyszerűsített cégeljárás is elektronikus cégeljárás, de ebben az esetben az alapítás szerződés-minták alkalmazásával történik, melyek tartalmát jogszabály határozza meg. A szerződésminták biztosítanak választási lehetőségeket, de összességében a társasági szerződés tartalmát tekintve kevésbé rugalmasak, mint az egyedi tartalmú társasági szerződéssel történő alapítás, ahol a jogszabály adta valamennyi eltérési lehetőséget ki lehet használni. Egy átlagos gazdasági társaság igényeinek ugyanakkor a szerződésminta is megfelel, és az ily módon történő alapítás jóval olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az egyszerűsített cégeljárás során lehet-e változtatni a szerződés mintákat?

Nem. A szerződésmintákat a cégeljárásjogi törvény melléklete tartalmazza, azok változtatására -egyszerűsített cégeljárásban - nem kerülhet sor, nem lehet azokat kiegészíteni vagy bármely rendelkezését elhagyni, ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás. A szerződésmintákban csak a szükséges adatokat lehet kitölteni, illetve a szerződésminta által tartalmazott választási lehetőségek közül lehet választani. A szerződésminta azonban több helyen is módot ad erre, így az alapítóknak viszonylag tág mozgásteret biztosít elképzeléseik megvalósítására.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Milyen minimális törzstőkével kell alapítani a Kft.-t?

A Kft. törzstőkéjének összege nem lehet kevesebb 500.000,-Ft-nál. Ez a tagok vagyoni hozzájárulásából tevődik össze, ami lehet készpénz (pénzbeli hozzájárulás) illetve apport (nem pénzbeli hozzájárulás) is.

A többszemélyes Kft. alapításának bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették (ha tehát pl. öten alapítanak fejenként 100.000,-Ft-os pénzbeli hozzájárulás formájában szolgáltatott törzsbetéttel egy Kft-t, akkor a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden tagnak szolgáltatnia kell legalább 50.000-50.000,-Ft-ot). Az alapításkor be nem fizetett pénzbetéteket a cégbejegyzéstől számított egy éven belül a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha az alapítás apporttal, vagy apporttal is történik, akkor az apport értékétől függ, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig szolgáltatni kell-e vagyoni hozzájárulást. Ha az apport értéke eléri a törzstőke felét, akkor azt a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében szolgáltatni kell. Ha az apport értéke ennél alacsonyabb, akkor annak szolgáltatására a cégbejegyzéstől számított legfeljebb három éves határidőn belül kell sor kerüljön.

Egyszemélyes Kft. esetén az apportot teljes egészében szolgáltatni kell az alapításkor, a pénzbeli hozzájárulásból viszont elegendő 100.000,-Ft rendelkezésre bocsátása a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig, a fennmaradó összeget pedig a cégbejegyzéstől számított egy éven belül kell a társaság javára befizetni.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Könyvvizsgálóra szükség van-e az egyszemélyes Kft.-nél?

Önmagában az egyszemélyes jelleg miatt ma már nincs szükség könyvvizsgáló választására. Egyszemélyes Kft. esetén is ugyanazokban az esetekben kell könyvvizsgálót választani, mint más -többszemélyes - társaságoknál.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mennyibe kerül akkor most egy cégalapítás, és ez milyen költségekből áll?

Alapköltségek:
A cégalapítás fix összegű költségeit az illeték és a közzétételi költségtérítés teszik ki.

Ez egyszerűsített cégeljárásban történő alapítás esetén az illeték összege 250.000 Ft (Bt.) 50.000,- Ft. (Kft). Közzétételi költségtérítést nem kell megfizetni.

Az ügyvédi munkadíj (okiratok elkészítése, ellenjegyzése, digitalizálása, a cégeljárás lebonyolítása stb.) az ügyvéd vagy ügyvédi iroda egyedi árainak függvénye.

Cégbélyegző készítése.

Bankszámla havi és tranzakciós díjai, a pénzintézet szolgáltatásainak igénybevételétől függően.

Könyvelési díj, mely szokásos minimum összege 15.000 és 25.000 Ft /hó kezdő vállalkozások esetén.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hogyan és kinek kell megfizetni a cégbejegyzési szolgáltatást?

Az alapítás költségeit a társaság viseli (költségként elszámolható), de az alapítók előlegezik.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mennyi idő, amíg a cégbíróság bejegyzi a céget?

Egyszerűsített cégeljárás esetén a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Milyen előnye van, ha valaki az egyszerűsített cégeljárást választja?

Az egyszerűsített cégeljárás több szempontból előnyösebb lehet.
Egyrészt olcsóbb.
Másrészt az elektronikus cégeljárásban a beadványokat a nap 24 órájában, ügyfélfogadási időn kívül is be lehet nyújtani.
Harmadrészt pedig gyorsabb, mert az ügyintézési határidők rövidebbek.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Van-e korlátja egy kft taglétszámának?

Jogilag nincs korlátozva. Felső határt a jogszabály nem állapít meg, illetve a Kft. egyszemélyes társaságként is alapítható. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a törvény a tag törzsbetétjének összegét 100.000,-Ft-ban minimalizálja, ennél kisebb összeggel nem lehet Kft. tagjává válni. Ezért egy 500.000,-Ft minimális összegű törzstőkével alapított Kft-nek legfeljebb 5 tagja lehet, ennél több tag esetén a törzstőkét is emelni kell tagonként legalább 100.000,-Ft-tal. Szükség esetén megoldást jelenthet, hogy egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ekkor az üzletrész közös tulajdonba kerül, a tulajdonosok közössége azonban a társaság felé egy tagnak minősül, és tagsági jogaikat maguk közül választott képviselőjük útján gyakorolhatják.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az elektronikus eljárásban nem is kapok papír alapú dokumentumokat?

De igen. A bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumok (társasági szerződés, nyilatkozatok, aláírás-minta stb.) papír alapon, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva készülnek el, melyeket természetesen Ön is megkap. Az elektronikus eljárás lényegében azt jelenti, hogy a papíralapú dokumentumok benyújtására elektronikus formában (szkennelve, a jogi képviselő elektronikus aláírásával ellátva) kerül sor.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Már beltag vagyok egy betéti társaságban, alapíthatok-e kft.-t, és lehetek-e annak tagja?

Igen. A jogszabály e vonatkozásban annyi korlátot állít, hogy egy természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. A Bt. Beltagjának felelőssége korlátlan ugyan, de a Kft. tagja korlátozottan felel, így ez nem ütközik a fenti szabályba. Ha Ön már Bt. beltagja, csak újabb Kkt-t nem alapíthat, illetve Bt-ben beltagként nem vehet részt alapításban, de Kft. tagjaként igen.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Lehetséges az, hogy a már meglévő társaságom nevét megtartsam?

Csak akkor, ha az új céget a korábbi cég jogutódjaként, átalakulással (társasági formaváltással) alapítja. Ez azonban egy sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb és költségesebb eljárást jelent, kötelező könyvvizsgálattal. Ezért kizárólag a név megtartása miatt ez nem javasolt, csak akkor, ha egyéb körülmények ezt indokolják.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Milyen teendőim vannak a cégalapítás folyamatában?

Az iratok előkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a társasági szerződés tartalmával kapcsolatos döntések meghozatala, mint például a székhely (telephely, fióktelep) meghatározása, tevékenységi körök, azon belül a főtevékenység kiválasztása a TEÁOR'08 (http://portal.ksh.hu/pls/portal/vb.teaor_main.teaor08_fa) alkalmazásával, jegyzett tőke mértékének és összetételének meghatározása, vezető tisztségviselő(k) kijelölése stb. Pénzügyi szempontból a társaság jegyzett tőkéjének a bejegyzéshez szükséges mértékű szolgáltatása és az alapítási költségek előlegezése. Szükséges továbbá az alapító tagok és a kijelölt vezető tisztségviselők ügyvéd előtti személyes megjelenése, amikor a személyes adatok azonosítása után megtörténik az előkészített cégiratok (társasági szerződés, nyilatkozatok, aláírás-minta) aláírása és ügyvédi ellenjegyzése.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csak pénzbeli betét vagy nem vagyoni hozzájárulás, azaz apport is szolgáltatható?

A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A korábbi szabályozással ellentétben ma már a Kft. esetén sem határoz meg a törvény kötelező készpénz-apport arányt, így Kkt., Bt., Kft. alapítható csak pénzbeli hozzájárulással, vagy csak apporttal illetve mindkettővel vegyesen is.

A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat csatolni kell a cégbejegyzési kérelemhez mellékletként.

A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét, tehát tilos az apport túlértékelése. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mi az az ÁFA (NAV) nyilatkozat és mikor kell megtenni?

Az alapítandó társaság ÁFA alanyiságával, illetve a közösségi adószám megállapításával kapcsolatos nyilatkozat. A nyilatkozat a cégbejegyzési kérelem nyomtatvány részét képezi, így a bejegyzési kérelem benyújtásakor már kitöltve kell beadni. Így legkésőbb az alapítás folyamatában el kell dönteni, hogy a cég az általános áfa fizetési szabályok alá, vagy más speciális szabály hatálya alá tartozik-e, esetleg alanyi mentességet választ vagy más mentesség alá esik, illetve igényel-e közösségi adószámot, és ha igen, milyen okból.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A cégbejegyzéshez ügyvédi ellenjegyzés feltétlenül kell, vagy magam is intézhetem a cégbíróságon?

A cégalapítás során a létesítő okiratot és más nyilatkozatokat ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, valamint a cégeljárásban is kötelező a jogi képviselet, ezért a létesítő okiratot, az egyéb mellékleteket és a meghatalmazást -adat egyeztetés után- személyesen kell aláírni az alapítóknak illetve a vezető tisztségviselőknek a jogi képviselő előtt.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit jelent a korlátolt felelősség, és a betéti társaság miért nem az?

A gazdasági társaságok tagjainak felelőssége mögöttes, vagyis elsődlegesen a társaság teljes saját vagyonával köteles helyt állni a társaság tartozásaiért, a tagok felelőssége csak akkor merül fel, ha a társasági vagyon a hitelezők kielégítésére nem elegendő.

A Kft tagjainak és a részvényeseknek, valamint a betéti társaság kültagjainak a felelőssége korlátozott. Ez azt jelenti, hogy a tag (részvényes) az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles, ezen túlmenően a társaság tartozásaiért -a jogszabályban meghatározott esetek kivételével- nem felel. A legfontosabb jogszabályi kivétel ez alól az úgynevezett felelősség átvitel szabálya. Eszerint a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A tagok (részvényesek) ilyen felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá az apport túlértékelése esetén. Ez a szabály a Bt. kültagjaira is irányadó.

A Kkt. tagjainak, valamint a Bt. beltagjainak felelőssége a társaság tartozásaiért azonban korlátlan. Ez azt jelenti, hogy a társasági vagyon által nem fedezett, kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért korlátlanul (vagyis a teljes magánvagyonukkal) és a többi taggal illetve beltaggal egyetemlegesen (tehát bármelyiküktől a teljes tartozás követelhető) felelnek.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az ügyvezető tevékenységi ideje behatárolt? Ha igen mennyire?

A vezető tisztségviselőket határozott és határozatlan időre is meg lehet választani.
Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre. A határozott időre választott vezető tisztségviselő is újraválasztható.

Ha nincs rendkívüli körülmény, célszerűbb a vezető tisztségviselőt határozatlan időre megválasztani, így nem okozhat gondot, ha "elfelejtik" a határozott idő lejártával újraválasztani. Ennek feltétele, hogy a társasági szerződés a határozatlan időre történő megválasztást kifejezetten lehetővé tegye.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ki az ügyvezető munkaadója, ha nem tulajdonos is egyben?

A vezető tisztségviselők felett a munkáltatói jogokat (megválasztás, visszahívás, díjazás megállapítása, kártérítés követelése) a társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) gyakorolja.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mi a cégjegyzék?

A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégjegyzék rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető.

A cégbíróság a cégjegyzék adatait és a cégiratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja, ha a cég a cégbejegyzési kérelemhez csatolta a cégjegyzékben szereplő adatoknak és a cégiratoknak az általa választott hivatalos nyelven készült - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített - hiteles fordítását.
A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
a) a cég cégjegyzékszámát,
b) a cég nevét,
c) a cég székhelyét, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét,
d) a létesítő okirat keltét,
e) a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,
f) a cég jegyzett tőkéjét,
g) a képviselet módját (önálló vagy együttes),
h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került,
i) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
j) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét,
k) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját.

Vissza a kérdésekhez

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

•  

• Email: info@konyvelesnet.hu.

• Telefonos időpont egyeztetés, érdeklődés: 30 466 5573

 

Cégalapítás Magyarországon Információs portál

A SIKERES VÁLLALKOZÁSOK ÁLLANDÓ PARTNERE