1990. évi V. törvény

az egyéni vállalkozásról

E törvény célja, hogy - figyelembevéve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira és a vállalkozói befektetések védelmére vonatkozó rendelkezéseit - az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elősegítse a magyar gazdaság fejlődését.

Mindezek érdekében az Országgyűlés az egyéni vállalkozásokról a következő törvényt alkotja:

Az egyéni vállalkozás általános szabályai

1. § Ez a törvény szabályozza az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit.

2. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy - a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.

(2) A szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a kormány, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény szabályozza.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozásra e törvény rendelkezéseit külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § (1) Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

(2) Ha a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgárt önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít, egyéni vállalkozás alapítására ez a természetes személy is jogosult, feltéve, hogy cselekvőképes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

4. § (1) Egyéni vállalkozás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.

(2) Az (1) bekezdésben előírt vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.

(3) A vállalkozói igazolványt kérelemre - az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével -, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) adja ki.

(4) A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését.

(5) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az 5. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában foglalt kizáró okok,

b) hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn az 5. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kizáró okok,

c) a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a kérelmező a 9. §-ban meghatározott képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni,

d) jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti,

e) a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról.

(6)

(7) A körzetközponti jegyző a kérelmező helyett az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. A körzetközponti jegyző az adószám, illetőleg az adóazonosító jel, statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat - a kérelem rögzítését követő két napon belül - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján továbbítja az illetékes hatóság számára.

(8) Az állami adóhatóság az adóazonosító számot, a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai számjelet a kért azonosítószámok (jelek) megállapításához szükséges adatok megérkezésétől számított 5 napon belül köteles megküldeni a körzetközponti jegyzőnek.

(9) Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn.

(10) A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

4/A. § (1) A körzetközponti jegyző az egyéni vállalkozó nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából - a tevékenység gyakorlására vonatkozó adatok mellett - az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók nyilvántartásában a kérelmező a következő a)-d) pontok szerinti személyes, illetve e)-n) pontok szerinti egyéb adatait rögzíti:

a) neve,

b) leánykori neve,

c) születési helye és ideje, állampolgársága,

d) anyja neve,

e) tevékenységi köre,

f) székhelye,

g) telephelye,

h) fióktelephelye,

i) adószáma, vállalkozói igazolvány száma, nyilvántartási száma,

j) statisztikai számjele,

k) munkavégzés módja,

l) levelezési címe,

m) telefon- és telefax-száma,

n) foglalkoztatottak létszáma.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokat a körzetközponti jegyző a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi rendszerében ellenőrzi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a körzetközponti jegyző az egyéni vállalkozási jog - ideértve a vállalkozás 13. § (2) bekezdés szerinti folytatását is - megszűnéséig kezeli.

(4) A körzetközponti jegyző a nyilvántartási számról az egyéni vállalkozót a vállalkozói igazolványban tájékoztatja. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratain fel kell tüntetnie.

(5) Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az (1) bekezdésben foglalt adatokat az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásában - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozás gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából, a vállalkozási tevékenység megszűnésétől számított két évig - kezeli. A központi nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változások gyűjtése és kezelése, azokból a törvényben meghatározott jogosultak részére adatok szolgáltatása. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók nyilvántartása - a telefon- és telefaxszám kivételével - nyilvános.

(6) Az állami adóhatóság a körzetközponti jegyző megkeresésére - a vállalkozói nyilvántartás pontosítása, a hiányzó adatok pótlása érdekében - közli a nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító jelét, adószámát és tevékenységi körének szakmakód szerinti felsorolását.

4/B. § (1) A körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, főtevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről, valamint a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról - a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlésével - értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes

a) települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét;

b) vámhatóságot, amennyiben az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyhez vámhatósági engedély szükséges;

c) nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és egészségbiztosítási szervet, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét;

d) mezőgazdasági igazgatási szervet az agrárvállalkozók tekintetében;

e) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szervet,

f) területi gazdasági kamarát - a tevékenységi körnek megfelelően -;

g) állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

(2) A körzetközponti jegyző az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül továbbíthatja, illetve fogadhatja a 4. § (7) bekezdésében, valamint a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az (1) bekezdésben megjelölt szerveknek, illetve szervektől.

5. § (1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:

a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;

b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;

c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;

d) aki egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;

e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;

f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig;

g) akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott kizáró okot addig kell figyelembevenni, amíg az elítélt nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól.

6. § (1) A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, állampolgárságát, anyja nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), tevékenységének megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá adószámát és nyilvántartási számát.

(2) A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül a körzetközponti jegyzőnek be kell jelenteni. A körzetközponti jegyző az adatok változását az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók nyilvántartásában átvezeti.

(3) A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozása esetén a vállalkozói igazolvány cseréjére irányadó szabályok szerint kell eljárni.

7. § (1) Az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó tevékenysége, működése megfelel-e a jogszabályokban, illetve az igazolványában foglaltaknak, és erről tájékoztatja a vállalkozói igazolvány kiadására illetékes körzetközponti jegyzőt.

(2) Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét több telephelyen (fióktelephelyen) folytatja, az egyes telephelyek (fióktelephelyek) szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője ellenőrzi, hogy a vállalkozó tevékenysége a telephelyen (fióktelephelyen) megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek és az igazolványában foglaltaknak, és erről tájékoztatja a vállalkozói igazolvány kiadására illetékes körzetközponti jegyzőt.

Az egyéni vállalkozás működési szabályai

8. § (1) Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja.

(2) Az egyéni vállalkozó tevékenységét a tevékenység folytatására irányadó jogszabály előírásai szerint, ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja.

(3) Ha valamely hatósági engedély megadásához külön jogszabály az egyéni vállalkozói jogviszony igazolását írja elő, a körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolványt kiállítja, egyidejűleg megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja a kérelmezőt az érintett hatósági engedély utólagos bemutatására.

9. § Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell.

10. § (1) Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában.

(2) Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható.

11. § (1) Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.

(2) Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.

12. § (1) Az egyéni vállalkozó székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét.

(2) A cégtáblán szereplő üzleti elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.

12/A. § Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során “az egyéni vállalkozó” megnevezést vagy annak “e. v.” rövidítését, a 15. §-ban meghatározott egyéni cég esetén az “egyéni cég” megnevezést vagy annak “e. c.” rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni.

A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése

13. § (1) Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha:

a) az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja;

b) az igazolványt a körzetközponti jegyző a 14. §-ban foglaltak alapján visszavonta;

c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja.

(2) Az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője - ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek - a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.

(3) A körzetközponti jegyző a (2) bekezdésben foglaltak esetén a vállalkozási tevékenység folytatására jogosult személy helyett az érintett szervektől a 4. § (7) bekezdésében foglaltak szerint szerzi be az adóazonosító számot, illetőleg a statisztikai számjelet.

14. § (1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha

a) olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná (5. § szerinti okok);

b) a működéshez szükséges, e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg és a körzetközponti jegyző vagy az illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetőleg a külön jogszabályban megjelölt hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon, illetve - a külön jogszabályi felhatalmazás alapján - a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés másképpen nem orvosolható;

c) az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit a hatáskörrel rendelkező hatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget;

d)

e) a vállalkozó a 8. § (3) bekezdésében foglalt felhívás ellenére az érintett hatósági engedélyt a megadott határidőn belül nem mutatja be.

(2) A vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményről - az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek keretei között - az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőt köteles haladéktalanul értesíteni

a) a székhely, illetőleg telephely (fióktelephely) szerint illetékes jegyző, vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság vagy gazdasági kamara az (1) bekezdés a) és b) pontjában feltüntetett valamely ok észlelésekor,

b) az adóhatóság, illetve a vámhatóság az (1) bekezdés c) pontjában, illetőleg

c)

Az egyéni cég

15. § (1) Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető.

(2) Az egyéni cég nem jogi személy.

(3) A cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

15/A.§ (1) Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át.

(2) Az átalakulás előtt az egyéni cég köteles a számviteli törvény előírásainak megfelelően egyszerűsített mérleget készíteni.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény 1990. április hó 1. napján lép hatályba.

(2)

(3) A törvény hatálybalépése a korábban kiadott magánkereskedői és iparigazolványok, működési engedélyek érvényességét nem érinti.

(4) Ahol jogszabály kisiparost vagy magánkereskedőt említ, ezen egyéni vállalkozót kell érteni.

(5) Azok az egyéni vállalkozók, akik a törvény hatálybalépése előtt gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjai voltak, a társaság megszűnéséig az eddigi szabályok szerint folytathatják működésüket.

16/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy szerveket.

16/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vállalkozói igazolvány kiadásával, cseréjével kapcsolatos eljárás szabályait, a kérelem-formanyomtatvány tartalmi és formai kellékeit, valamint a vállalkozói igazolvány formai követelményeit rendeletben állapítsa meg.

17. § (1) A törvény hatálybalépését megelőzően alapított egyéni vállalkozások működési feltételeire a továbbiakban e törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben az eljárás során a továbbiakban e törvény előírásait kell alkalmazni.

18. § Az az egyéni vállalkozó, aki az igazolványában feltüntetett tevékenységet személyesen gyakorolja, a „kisiparos” illetve a „magánkereskedő”, a mestervizsgával rendelkező vállalkozó a „mester” megnevezést használhatja.

Vissza az oldal elejére. További hasznos ismeretekhez juthat az egyéni vállalkozás indításával kapcsolatban!